Blog Salzkammergut trophy 2013 extrém táv - Életem legjobb montis élménye
Sziasztok!
Múlt hétvégén az idei év legnagyobb kihívása állt előttem! Beneveztem a Salzkammergut trophy extrém távja, ami 211km és az össz szintemelkedés 7049m (a verseny szintrajza egy szép EKG-re hasonlít).
.jpg)
Már az év elején beneveztem a versenyre, nehogy meggondoljam magam.
A verseny előtti héten az időjárás előrejelzéseket bújtam, mivel tavaly igen extrémre fordult az időjárás. A hőmérséklet visszahűlt 5-6fokra és elkezdett szakadni az eső. Én rövid mezben voltam, esőkabát nélkül, így 80km után feladtam a versenyt. Idén ennél nagyobb szerencsém volt. Pénteken, amikor megérkeztünk a versenyközpontba, Bad Goisernbe, tökéletes időjárás fogadott bennünket, 25fok ragyogó napsütés. A verseny a gépátvétellel kezdődött, ahol ellenőrizték a bringák műszaki állapotát. Szerencsére mindent rendbetaláltak, így elmentünk átvenni a rajtszámokat és ittunk egy feszültségoldó sört a tésztavacsorához. A tésztaparti után irány az ágy, mert igen korán van a rajt...reggel 5-kor.
A versenyen 5-6000 ember indul összesen, az extrém távra megközelítőleg 600-an neveztek. Szerencsére jót aludtam, de elég meredek volt 3-kor kelni, hogy megreggelizve ott legyek a rajnál. Reggel 4:45 600 megszállott ember várja, hogy elrajtoljon...én próbáltam minél előrébb állni a mezőnyben, szinte közvetlen a behívottak mögé.
.jpg)
.jpg)
Amikor eljött a rajt nem voltak nagy terveim az erőbeosztással, mivel életem első 200 km fölötti távja volt montival, így legegyszerűbb megoldásként próbáltam az elejével maradni.
Az első szakasz egy kemény aszfaltos mászással indult, ami átváltott egy technikás köves mászássá, ahogy beértünk az erdőbe. Mi alatt leküzdöttük a "bemelegítésnek" szánt 900 m-es szintkülönbséget már a nap is felkelt, aztán egy kis murvás lefelé és még egy mászás után érkeztünk meg a verseny legszebb részéhez, a Hütteneckalm-tól induló lejtőzéshez. Innen indul a kedvenc részem, egy igen zúzós jó kis downhill szakasz. Ebben a szekcióban van benne a pálya leglátványosabb része, amikor átmegyünk egy sziklafalba fúrt alagúton és kiérünk egy sziklaperemre ahol egy acélsodrony választ el a több száz méteres szakadéktól.
.jpg)
Mivel én egy all-mountain géppel maratonozok, így a kemény technikás lejtőket szeretem a legjobban, mert itt lehet aztán szépen adni a mezőnynek. Ezen a szakaszon végre fel lehetett lélegezni kicsit, és lelki erőben is sokat adott a vetélytársak kerülgetése. Na, itt már mosolyra görbült a szám. Ekkorra már látszott kik azok akikkel kb. egy szinten voltam erőnlétbe, így egymást segítve bolyoztunk a tovább.
Őszinte leszek nem is néztem a szintrajzon annyira, hogy merre megyünk, így nagy meglepetésemre egy kemény mászás után újra Hütteneckalmhoz értünk, aminek mondanom se kell nagyon örültem, hiszen újra a sziklaperem és a sziklás gyökeres dh ahol már a B táv (120km) versenyzőivel együtt mentünk - így újra volt kit előzgetni:)
Mire leértünk már több mint a felét teljesítettük a komplett távnak, akkor már éreztem, hogy az erőnlétemmel nincs gond (a versenyeken az energiapótlást kulacsba bekevert High5 zselével és izotóniás itallal szoktam megoldani, plusz egy italzsák a háton, a frissítőkön csak rövid időre szoktam megállni). Aztán megint szétváltunk a B távosoktól és jött egy mászás és egy kemény sziklás dh szakasz ahol már többen leszállva két fékkart húzva gyalog ereszkedtek le a pályán, hát nekem ez a szakasz is nagy adag adrenalint adott.
Nálam az ilyen szakaszok felejtetik el a kemény mászásokat. Itt leérve újra Bad Goisernbe egy hosszabb sík szakaszon megkerüljük a hallstatti tavat és odaértünk 150km-nél a félelmetes Só hegyhez. Hát az nem embernek való...500m-ről két részletben
1400m-re kell feltekerni 12km alatt.
Egy dolog motiválja itt az embert, ha ezen túljut, akkor már nem nagyon érheti sok meglepetés...és túljutottam. Nekem is volt benne egy 100m tolás, de nagyrészt kitekertem. Innen már minden erőmet beleadva tekertem a célig, mivel láttam a részidőm alapján, hogy jó helyen állhatok a mezőnyben. A végére még maradt erőm egy erős sprintre is a befutónál, így sikerült századmásodpercre együtt beérnem egy Cseh sráccal a 80. helyen, ami nekem Master 1 kategóriába a 35. helyet jelentette. Így összetettben, és a Master 1 Kategóriába is a legjobb helyezést elérő Magyarként értem célba. :)
Életem legjobb montis élményének tartom ezt a versenyt.
eredmény lista:
http://results.pflanzl.info/html/116/0-0-0-0-0.html
Kérjük, írja meg véleményét:
Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.