Országútis hírek külföldről: Alejandro Valverde hetedik világbajnoki érme végre egy arany, Romain Bardet egyelőre csalódott, Michael Woods önbizalmat merítene harmadik helyéből (+videó)

E-mail  Nyomtatás
2018. október 01. hétfő
  |   Szerző: m.norbi

Alejandro Valverde hat dobogós hely után végre megszerezte a világbajnoki címet

 

Diavetítéshez kattints a képre


A spanyol Alejandro Valverde tizenöt éve harcol a világbajnoki címért, először 2003-ban állhatott dobogóra, a kanadai Hamiltonban lett ezüstérmes. 2005-ben Madridban volt még egy második helye, amit négy bronz követett (2006, 2012, 2013, 2014). A harmincnyolc esztendős kerékpáros a francia Romain Bardet és a kanadai Michael Woods előtt diadalmaskodott, akikkel a Höll emelkedőjén lépett meg, s bár lejtmenetben a holland Tom Dumoulin is felért rájuk, az érmek sorrendjébe ő már nem tudott beleszólni.

 


„A világbajnokság és a Tour de France azok a versenyek, melyeknek a megnyeréséről mindig is álmodtam – mondta Valverde a versenyt követően elcsukló hangon, szemlátomást teljesen elérzékenyülve. – A Francia Körversenyen nem nagyon van már esélyem, de most végre világbajnok lettem. Nem ez az első olyan sikerem, amit megkönnyezek, de az biztos, hogy a legemocionálisabb. Tartottam tőle, hogy sohasem sikerül már megszereznem a szivárványszínű trikót. Az időjárás, a csapatom és a verseny alakulása mind-mind kedvezett nekem. Egy álom vált ezzel valóra, köszönöm a szurkolók buzdítását, ők is nagyon sokat hozzátettek. Amikor Tom Dumoulin felért megváltozott a szituáció, hisz ez azt jelentette, hogy az egyikünk érem nélkül marad. Nem akart senki sem elém jönni, így be kellett azt vállalnom, hogy az élről indítom meg a sprintet. Olyan 350 méterrel a vége előtt álltam ki a nyeregből és bebizonyítottam, hogy az idősebb versenyzők is tudnak még nagy dolgokat véghez vinni. A Lombard Kör lesz az első versenyem a világbajnoki trikóban.”
 

Romain Bardet: nagyon közel voltam a győzelemhez

 

Diavetítéshez kattints a képre


A francia csapat Julian Alaphilippe köré épült, ám a Höttinger Höll emelkedőjén Romain Bardet egyszer csak egyedül találta magát az élen. Egy pillanatra habozott, de aztán rájött, hogy mennie kell. Végül másodikként zárt Alejandro Valverde mögött.


„Nagyon közel voltam a győzelemhez, csalódottságot érzek – így Bardet a díjátadót követően. – Tisztában voltam azzal, hogy Valverde a legnagyobb esélyes, kedvez neki a befutó, így próbáltam leszakítani a Höll teteje előtt. A francia sor kiválóan versenyzett, s habár nem nyertünk a képzeletbeli csapatversenyben az első helyen végzett a nemzetünk. Reménykedtem benne, hogy Julian és Thibaut esetleg még visszazárkózik, ráadásul volt egy mechanikai hibám is, amikor megijedtem, hogy hirtelen mindent elveszíthetek. Mindenki fáradt volt a végén, a papírforma érvényesült.”


Michael Woods: azt hiszem eljutottam arra a pontra, hogy elkezdjek bízni magamban

 

Diavetítéshez kattints a képre


A kanadai Michael Woods végérvényesen is beírta nevét a kerékpársport jelenlegi legnagyobbjai közzé, sokak meglepetésére talán a legjobban bírta a Höttinger Höll meredekét végül pedig egy harmadik hellyel zárta a világbajnokságot.


„Bizonyos szinten meglepetés, hogy dobogóra állhattam, de az igazságot megvallva ezzel a céllal érkeztem Innsbruckba – így Woods a versenyt követően. – Az utolsó emelkedő kedvezett nekem. Fantasztikus szurkolásban részesítettek minket az emelkedőn, egy idő után zúgott a fülem a szurkolók zajongásától. Azt hiszem eljutottam arra a pontra, hogy elkezdjek bízni magamban. Kemény, hogy egy olyan kis kerékpáros nemzet képviseletében, mint Kanada, tarthattam a lépést a legnagyobbakkal.”


Peter Sagan sorozata véget ért, stílusosan azért ő adta át az aranyérmet

 

Diavetítéshez kattints a képre


A háromszoros világbajnok Peter Sagan sorozata megszakadt Innsbruckban, a szlovák kiválóság hamar leszakadt a közel 4500 méternyi szintet tartogató pályán, s végül feladta a versenyt. Persze azt előzetesen is lehetett tudni, hogy nem ő a viadal favoritja, bár sokan mindezek ellenére sem merték idejekorán leírni. Stílusosan azért a díjátadón Sagan adhatta át az aranyérmet az újdonsült világbajnok Alejandro Valverde számára.


Michael Valgren volt a legbátrabb, végül a hetedik helyen zárta a világbajnokságot

 

Diavetítéshez kattints a képre


Az Igls emelkedőjének utolsó mászásakor a dán Michael Valgren indult meg a mezőnyből, majd a Höttinger Höll lábához már közel fél perces fórral érkezett. Előnye azonban nem tartott ki Strava adatai alapján 5,8 kilométer/órás sebességgel haladt a helyenként a 28 százalékot is elérő meredeken, megfogták, végül a hetedik helyen ért célba.


„Szörnyű volt ez az emelkedő, legalább két perces előny kellett volna ahhoz, hogy ne érjenek utol – vélekedett a dán televízió kérdéseire válaszolva Valgren. – Összességében elégedett vagyok, hisz megpróbáltam. Azért támadtam, hogy nyerjek. Nem olyan rossz ez a hetedik hely, nem lehetek csalódott, ráadásul a dán csapat is kiválóan versenyzett.”


 





Tetszett a cikk? Ossza meg ismerőseivel:



Kérjük, írja meg véleményét:

Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.


Felhasználó név:
Jelszó:
  
Szöveg:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:





Francia Alpok 2017. Francia Alpok 2017.
Távolság: 980 km
Szintkülönbség: 11000 m
Nehézségi fok: 8
Albán-Anzix 2017.
Távolság: 999 km
Szintkülönbség: 12000 m
Nehézségi fok: 8
Alpok kommandó 2016.
Távolság: 590 km
Szintkülönbség: 7200 m
Nehézségi fok: 8






Velo.hu bringamagazin.
Biciklis hírek, tesztek, felszerelések, túrák és apróhirdetések