Jön a 110. Flandriai Körverseny
A Ronde pokoli útvonala az Oude Kwaremonttól a Paterbergig.
A 110. Flandriai Körverseny mezőnye ezúttal Antwerpen városából indul és 278,2 lélekőrlő és lélekrázó kilométer után érkezik meg Oudenaarde-be. Útközben hat kisebb rázató és tizenhat fal fogja a versenyzők életet megnehezíteni és sokak napját, versenyét tönkretenni. A dombok között lesz, amelyik aszfaltozott, lesz, amelyik csak részben az és lesz, amelyik elejétől a végéig macskaköves. A hullámvasút „csak” az első száz kilométer után kezdődik, addig azok a csapatok, akik nem akarják magukat kifárasztani az egész napos üldözésben, előreküldik a versenyzőiket. De ez csak taktika. Még a legelszántabbak sem hisznek benne, hogy ezt a versenyt egy korai, délelőtti szökéssel meg lehet nyerni.
Az Oude Kwaremont első mászásakor még nem dől el semmi, de jelzés értékű lesz a mezőnynek, hogy kezdődik az igazi verseny, a fokozott koncentrálás, a helyezkedés és egymás figyelés, a fárasztás. A műszaki hibák, kisebb bukások itt még beleférnek, hiszen körülbelül még bő száznegyven kilométer van hátra. Ahogy halad a mezőny és nő a sebesség úgy rogynak majd meg a tempómenő segítők, és kezdenek leszakadozni a gyengébb versenyzők, akiknek nem a győzelem, hanem a célba érés a fontos.
Amikor a verseny és a versenyzők átlépik a vízválasztó 200 kilométert, újra szembeköszön az Oude Kwaremont és innen már nem lehet hibázni. Akik győzelmi szándékkal érkeztek azoknak elől kell helyezkedniük, kontrollálniuk kell a versenyt, hogy egy esetleges támadásra reagálni tudjanak a szűk utakon. A Kwaremont után jön a pálya legnehezebb 360 métere, egy mindössze a tengerszint feletti 80 méteres dombocska, a Paterberg. Az átlag 12,9 százalékos kockaköves út legmeredekebb része húsz százalék, itt akármennyire próbálják majd tartani a tempót a mezőnyben, darabokra fog esni a peloton még meglévő része. Itt már egy erős versenyző, a mezőny méretétől, önbizalmától és a versenyen általa látottak, tapasztaltak alapján, akár a végső, mindent eldöntő támadással is próbálkozhat. Ahogy közeledik a célvonal, úgy lesznek egyre kíméletlenebbek és fájdalmasabbak a falak, amik a versenyzők és a győzelem között helyezkednek el.
A test és a végtagok fájnak, és amit a bringások a legkevésbé kívánnak, éppen azzal kell szembenézniük az utolsó harminc kilométeren. Harmadszor is fel kell kapaszkodni az Oude Kwaremontra és utána ismét meg kell hódítani a 80 méter magas Paterberget, ami több mint 260 versenykilométerrel a lábaikban fájni, méghozzá nagyon fájni fog; a mentális erőnlét itt már felülírja a fizikai felkészültséget. Egy kisebb csoport esetén, a Paterbergen lehet a végső győzelmet kiharcolni, ha nem sprintbefutóra fognak játszani a csoport tagjai. A második Paterberg lejtmenet után bő tíz „sima” kilométer vezet a célvonalhoz és a halhatatlanságot jelentő győzelemhez.
.jpg)
Ami az esélyeket illeti, a legfőbb favorit a világbajnok, egyben címvédő Tadej Pogacar (UAE Team Emirates-XRG), aki vélhetően a korábbi háromszoros győztes Mathieu van der Poellal (Alpecin-Premier Tech) néz majd farkasszemet. Kettőjük mellett mindenféleképpen figyelni kell majd Wout van Aert (Team Visma | Lease a Bike), Mads Pedersen (Lidl-Trek) és Remco Evenepoel (Red Bull-BORA-hansgrohe) triójára is.
A hölgyek viadalára 23. alkalommal kerül sor, a szebbik nem képviselői Oudenaarde körül köröznek a mezőnyben a magyar bajnok Vas Blankával (Team SD Worx-Protime).
Fotók: Ronde van Vlaanderen és La Flamme Rouge.
Kérjük, írja meg véleményét:
Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.