Blog Nyereg: a kerékpár legfontosabb alkatrésze
Nyereg: a kerékpár legfontosabb alkatrésze.
Miért mondom ezt? Mert ha a nyereg kényelmetlen, akkor teljesen mindegy, hogy milyen titán-karbon csodavázon ülünk. Lehet akármilyen rezgéselnyelő karbonkormányunk, titán nyeregcsövünk vagy szupertapadású gumink, Record váltónk, karbon pedálunk: ezek mind másodlagossá válnak, ha a nyereg kényelmetlen. Tehát következzen egy teljesen szubjektív írás, 130 kép, jónéhány érdekes nyereg, és némi lépcsőházi okoskodás - abban nagyon jó vagyok:)))
Nagyon nagy általánosságban: a montisoknak párnázottabb, erősebb nyereg kell. Aki triatlonozik, annak olyan, aminek az eleje párnázott (pl. Selle Italia NT1), de én csak az országúton használatos nyergekről írok leginkább.
12-16 évesen a nyereg dolog nem igazán foglalkoztatott, mert ha az ember fiatal, akkor kis túlzással egy farönkön is leteker akármennyit. Mondjuk választék sem nagyon volt, azzal mentünk, amit kapni lehetett. Akkoriban találta ki valami zseni a műanyag nyerget, na, az aztán megedzette az embert:
Ez ugyan egy BMX nyereg - a Cinellitől! - de anno pl. unokaöcsém Csepel Sas bringáján is ilyen volt. Ketté is repedt 100 km használat után...
Amikor sikerült venni (meg összegyűjteni rá pénzt!) egy San Marco Laser:
nyerget, megtapasztaltam a különbséget - miután megtanítottak a helyes beállításra! Én fölraktam, és büszkén elmentem az öreg Pataki bácsihoz (a lánya most a BVSC edzője) ő szerelte akkoriban a bringámat. Mosolyogva nézte a ragyogó fejemet, aztán annyit mondott a bringára pillantva: „Szép ez a nyereg. Miért fekvőtámaszozol a bringán?” Én ugyanis így állítottam be, mert úgy milyen jól néz ki:
Ennek köszönhetően megtanultam, hogy a nyereg vízszintesen áll, legalábbis ahhoz közelít... Érdekes módon ma is sokan vannak, akik így állítják be maguknak, aztán csodálkoznak, hogy kényelmetlen. Ha megkérdezi az ember, hogy miért nem „egyenes” – vagyis vízszintes - a beállítás, akkor az a válasz, mert úgy nyom. Persze, hiszen nem megfelelő nyergen ülnek! (Most azokról beszélek, akik rendszeresen tekernek, nem a Critical Mass félhülye súlyemelőiről van szó!) A Specialized Body Geometry nevű találmánya szerint különböző szélességű nyergeket kell vennünk, és ezzel már meg van oldva a probléma nagy része. (Ilyesmi a San Marco S.I.Z.E méretezése is 2007 óta, 225, 235, 245, 255 méretekre van osztva a kollekció.) Ha ilyen egyszerű lenne...
Sajnos nem csak arról van szó, hogy 130 vagy 143 mm széles a nyereg. Ez csak egy adat, mert lehet, hogy megfelelő a szélesség, de túl kemény, túl puha a nyereg. Vagy rövid, esetleg a forma nem jó, mert nagyon kerekített, vagy túl lapos, vagy egyszerűen csak nem jó, mert... És ez az, amit sajnos nem tudunk katalógusból, hallomásból, barátok tanácsa alapján eldönteni. Én elég sokféle nyerget kipróbáltam, mire megtaláltam a számomra kényelmes nyergeket: Selle Italia: SLR, XO, Nitrox. Fizik: Aliante Carbon, Pavé, Pavé CX. San Marco: Linea.
A kényelmetlenek: Fizik Arione Wing Flex, Dolomiti, Nisene. San Marco: Era, Era Pro, SKN Pro, ODS Race Gel. Selle Italia: Flite, Max Flite, Fluid, SLR Gel Flow, SLR Teknologika, Onda. Ritchey: Vektor. Prologo: Nagó Gel 1.4. Selle Royal: Lookin, Lookin Act Text, Lookin Shark. Bontrager: Racelite Gel, ami így hirtelen eszembe jut. Eléggé nagy a szórás mind árban, mind formában. (A Linea 2700 forint volt 6-7 éve, és messze a legjobb nyereg, amin ültem. Ehhez képest egy Aliante Carbon, amin most a legtöbb km-et hajtom olyan 50000.- körül van, ám nem annyival kényelmesebb, mint amit az árkülönbség indokol. Cserébe jóval tartósabb a karbon test és a titán pálca miatt. Kis túlzással örök életű a nyereg, ha a borítás elhervad, akkor el lehet vinni bőröshöz, aki újrahúzza, és pár ezer forintból megint van egy kényelmes nyergünk. Ami természetesen nem csak fekete lehet.) Pavé, Aliante Carbon, SLR, SLR XP, Fizik Nisene:
Annyit jó tudni, hogy csak azt a nyerget érdemes újrahúzni, amelyik nincs kiülve. Hiába kap szép új borítást, ha a test már felvette a formánkat, és „belesüllyedünk” mikor ráülünk. Ez inkább csak a műanyag testű nyergeknél fordul elő, de kivételek mindig vannak. 4-5 éve egy srác Flite Evolution3 nyerget keresett, mert a régi már elveszítette a formáját:
Ez karbon nyereg, 2000 környékén gyártották, akkor még nem voltak annyira képben a karbon-technológiát illetően, mint manapság, emiatt mehetett tönkre.
Talán abban segít valakinek ez az írás, hogy talál hasonló formájú nyerget, és nem kell fölöslegesen pénzt kiadnia. De rögtön cáfolom is magam: a Prologót azért vettem, mert hasonlít az SLR-re, aztán mégis kényelmetlen volt:
SLR, 135 gramm:
Az SLR egy speciális változata, 165 grammos kiadás, az Őselemek: Víz, Föld, Tűz, Levegő:
Nekem volt ilyen kék nyergem, nagyon szerettem. Aztán eladtam, mert a De Rosára piros kiegészítők kellenek. Rá pár hétre összeraktam megint az Olmót, ahhoz már jó lett volna a kék... Aki megvette, annak meg nem volt kényelmes, és eladta...
Annyit beszéltem a kényelemről, talán érdemes ezt a fogalmat a bringázás szempontjából megvizsgálni. Alapvetően a kerékpározás nem kényelmes, Sipos János klasszikusát idézve: „A kerékpár nem szépségápolási eszköz.” Jogos:) Ami fontos, hogy azt a távolságot, amit tervezünk megtenni, azt a lehető legkisebb kényelmetlenséggel tudjuk végighajtani. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy 1 óra alatt akarunk megtenni 35 km-et, vagy szépen feltekerni a Gellért-hegyre nézelődni, a lényeg az, hogy a nyereg ne nyomjon sehol! A legjobb az, ha észre sem vesszük, hogy ott van. A különbség abban van, hogy más célra más fajta nyerget kell vennünk. Ha csak pár kilométeres útra használjuk a bringánkat, akkor megfelel egy puhább nyereg is, mert annyi idő alatt nem fognak elzsibbadni tőle a lágy részek. Akik sokat hajtanak utcai ruhában, azoknak egy fent látható SLR vagy Aspide:
nem sok örömet fog nyújtani, de egy XO vagy Nitrox:
jó választás lehet. Esetleg egy Onda, ami az XO puhább változata.
Azonban ha komolyabb távokat tervezünk, akkor keményebb (ez nagyon egyénfüggő!) nyerget kell választani, mert hosszú távon az a kényelmes. Ez hülyeségnek hangzik, de nem az. Bárki tud ülni hosszabb ideig egy utcai padon, parkettán, földön, pedig azokon nem sok párnázás van. Ez azért van, mert nem a fenekünkön ülünk, hanem az ülőgumókon, azokon vagyunk megtámasztva:
Emiatt van az, hogy ha túl puha a nyereg, akkor a csont nyomni fogja lefelé a puha töltetet a nyeregben, az viszont középen, fölfelé törekszik egy kissé, és persze ott fog nyomni, ahol nem akarjuk. Ennek az elkerülésére a cél, ezért a gyártók százfajta dolgot próbálnak nekünk eladni, ami megoldást jelenthet a problémánkra. Pár éve a balázsújságban megjelent, hogy a Specialized milyen szuper dolgokat talált ki, szenzorral mérték a szobabicikliző srácon, hogy hol nem nyomja a nyereg. Én ezt mind elhiszem, de az a nyereg, amit ő kipróbált, az ŐT nem nyomta, lehet, hogy bárki mást meg igen... Szóval próbálgatni kell, ezt nem lehet elkerülni!
Talán érdemes megismerkedni a különféle kényelmi típusok neveivel: Genuine Gel, Gel Flow, Race Gel, Gelaround, Royalgel - ezek a zselés töltetre utalnak. A
Love Channel (WTB), Trans Am (Selle Italia), Arrowhead (Selle San Marco) egy nyílást jelent a nyereg közepén. Ezek a fogalmak mind a prosztatára való nyomáscsökkentés módjának egy adott cég által levédett szabványai, ám mind ugyanazt a célt szolgálják: a kényelmesebb hajtást. Az Axial Pivot System:
vagy a Wing Flex:
a nyereg oldalának rugalmasságára utalnak. Ez az Arione nyereg igencsak hosszú, 310 mm, Simoni ilyennel nyert Girót 2003-ban.
A különféle anyagból lévő pálcák szintén a rezgéscsillapítás érdekében vannak fejlesztve – Titanox, Vanox, Carbon, Mangán, Kium – mind jobbak, mint a hagyományos acélpálcák.
Érdekes kényelmi megoldások:
A Campagnolo ebben is úttörő volt, csak nem dolgozta ki rendesen a terméket. (Pl. ők találták ki a montihoz a markolatváltót, csak abban hibáztak, hogy az egész markolat forgott, így terepen könnyű volt félreváltani vele.) Pontosabban nem vitte végig, vagy nem fordított rá elég figyelmet, mindenesetre 1991-ben már létezett az Electa:
Mint látható, egy pumpával kellett felfújni a nyergen belül lévő levegőtartályt a kívánt keménységűre. 1991-ben ez a nyereg 297 márkába került. Csak összehasonlításképpen: abban az időben egy Pinarello Veneto acélvázért, Columbus Aelle csőből 498.- márkát, egy Peugeot 535-ös Reynolds szettből készült vázért 365.- márkát kértek!
Talán ezt az ötletet vitte tovább a Topeak cég, ami nem a nyergeiről híres. Az első darab még ilyen volt:
Szerintem ebben az volt a hiba, hogy a gumis (hálós?) rész nem nyújtott elegendő alátámasztást előredőlt pozíció esetében, így aztán továbbvitték az elgondolást (vagy valaki talált egy Electát):
Gyakorlatilag újra "feltalálták" a felfújható köztes részt, ami egy pumpával kívánt keménységűvé fújható betétet tartalmaz. 125 euro egy ilyen, nem is annyira vészes az ára. Szívesen kipróbálnám! Mint ahogy a Tioga Spider nyergeit is:
Őket is inkább a gumijaikról ismerjük, de ezt a két nyerget már 5-6 éve gyártják, szóval nem lehet rossz a konstrukció. Ebben talán közrejátszhat az SLR-re emlékeztető forma is. Érdemes megnézni, milyen magas a pálca, ha ehhez hozzáveszük a karbontest rugalmasságát, akkor bizony egy szélesebb gumi csillapításával is felérhet. (Elvileg a Biondóban beszerezhető.) Mivel a fehér a divat, természetesen ebben a színben is létezik, és a pók is jobban látszik:
A Twin Tail:
laposabb sínnel rendelkezik, de hasonlóan rugalmas lehet, mert a forma kissé az SLK-ra emlékezet, ami szinte együtt mozog a fenékkel. SLK:
(Seregély Márti - ha már Biondo - sokáig hajtott ilyen nyereggel, dícsérte.) Ilyesmi csillapítás lehet az SMP elképzelése is:
Itt megtoldották a dolgot azzal, hogy a pálcák nem külön, hanem együtt kapcsolódnak a testhez, de nem a hagyományos módon:
A furcsán előrenyúló orr nagyon érdekes, gondolom a visszaülést segíti. Kipróbálnám szívesen (a Bringaland már forgalmazza is). Igen sok variációjuk van, hatféle színben, a fullkarbontól a lányoknak készített túlpárnázott változatig. A meredeken felálló hátsó „szárny” miatt jól bele lehet ülni, csak az érdekelne, hogy vajon mennyire támaszt meg? Szélesnek látszik a luk ott középen – legalább hűt nyáron:)
Egy komoly cégnek muszály, hogy legyen fullcarbon nyerge:
Erre a "hűtésre"képes lehet a Selle Royal Respiro nyerge is:
A Respiro 2003-ban még Blast néven futott (de éppen ilyen volt a Topeak Biolink Intercooler elnevezésű nyerge is), aztán jött egy új marketinges. Ők voltak az egyik legnagyobb hívei a zselés nyergeknek, talán emlékszünk még a „Royalgel” nevű masszára a fenekünk alatt. Számomra roppant kényelmetlenek voltak, de szerencsére nem én vagyok az etalon:) (2003-2006 között a Fizik Pavé CX és Vitesse nyergeiben is volt ilyen töltés, már Royalgel3 néven.) A Selle Roxalnál az volt a lényeg, hogy látszott a gél a nyeregben. Lehet, hogy valamelyik marketinges olvasta, hogy a Nike Air Max cipője azért lett olyan sikeres, mert látszott a „levegő” és ezt kopírozták le?
Ezt ugye nem tudhatjuk, de én nem bánom, hogy a Fizikben nincs már ez a látható genyó... (Valahogy nekem kényelmetlenek a zselés nyergek.) Gyárt a Fizik - vagyis fi'zi:k - rendes nyergeket is, lehet bőven válogatni. A legújabb az Antares:
de nekem a Pavé és az Aliante Carbon a kedvencem:
Állati jók, szó szerint:
A középső kettő Nisene, montis nyereg. Most a montimon is egy ilyen Aliante van, így néz ki alulról:
Ezt a karbonstruktúrát variálták, mert az országútin lévő Aliante más szövetszerkezetű, illetve létezik az olcsóbbik Aliante Gamma, ami így néz ki alulról:
Ültem ilyenen, és puhának éreztem. A Pavé és a Pavé CX esetében nem volt akkora a különbség:
de azért nekem akkor is a hagyományos, 2001-es Pavé a kedvencem. Régebben nagyobb volt belőle a színválaszték is:
(Olyan 2003 környékén is volt bringakiállítás, és akkor én meg mertem kérdezni a forgalmazótól, hogy milyen módon tudok venni kék Pavét? Azt mondta, hogy menjek ki a Bécsi út másik végére... ugyanis minimum 7 darabot kell behozni egy nyeregből, és nincs garancia arra, hogy van még hat hülye, akinek kék nyereg kéne. Igaza volt, igény nincs rá, vélhetően ezért árultak már akkor is külföldön színes nyergeket. Én csak megmutattam neki a szemben lévő Selle Italia standot, ahol bizony voltak színes nyergek, aztán otthagytam, hadd egyen és meséljen tovább a barátainak, akik fontosabbak, mint a vevő. Vettem egy fekete Pavét - nem tőlük, mert az ilyen rajtam ne keressen! - és behúzattam kékre. Egy hónap alatt 20 ember kérdezte, honnan van színes nyergem... A piros vázon lévő felülről fotózott nyeregről van szó, van már benne pár km, és mégis kitűnő nyereg még mindig.)
A különféle zselés dolgok egy érdekes variációja a Selle Italia Fluid nyerge:
Ennek létezik a Flite Fluid variánsa:
És itt a technikai része:
Nekem ez a Fluid sem okozott nagy kényelmet - pedig hogy örültem, mikor megláttam, mert piros volt:))) - de itt inkább a nyereg formája volt az ok, nem a zselé. Odaadtam a feleségemnek, és azóta is ezt használja. Az első zselés nyereg a Turbo volt, amit rengeteg versenyző használt:
Ez olyannyira legendás nyereg, hogy a Selle Italia ismét gyártja, meg amúgy is divat a retró:
Ha a retrónál tartunk, akkor ugye a Flite, a Regal, a Concor és a Rolls mai napig klasszikus:
Armstrong sokáig ment Concor nyereggel (igaz, ő a Light változattal):
Emlékszem, mikor olyan 1992 táján megláttam egy Regal nyerget 7500.- forintért, el sem tudtam képzelni, hogy annyi pénzt kiadjak egy nyeregre. (Akkor volt az Ultegra 600 fékkar/fék szett 12000 forint, szóval nem volt olcsó!) Sajnos már ezekből is létezik felújított változat:
Sokak szerint a Brooks nyergei a legjobbak, mert azok valóban felveszik az altest formáját, de mégsem lehet kiülni őket. Hát, az 1866-ban alapított cég 1890-ben már nyeregkatalógussal rendelkezett, lehet tapasztalatuk... Persze egy Brooks nyerget gondosan kell ápolni, ezért adnak a nyereghez speciális zsírt, amit időnként be kell dolgozni az anyagba, különösen egy kiadós eső után:
Állítólag emiatt feketék a bringásnadrágok, mert a feketén látszik legkevésbé a zsír:) Egy ilyen nyereghez válogatott marhabőrt használnak, amit különleges eljárással kezelnek 180 napig, és csak utána szabják ki a formát. A titok nemcsak ez, hanem a nyereg elején található csavar, amivel a nyeregtest feszességét lehet állítani, vagyis keményebbre, puhábbra tudjuk hangolni a nyegünket. A Bike Brnón nézegettük őket, és bizony mesteri munkák! Csak az áruk ne lenne olyan magas...
A Brooks feszítős nyeregcsavar ötletéből csinálta meg a San Marco az Era R1-et. Ez egy fél-monolink sín rendszerű nyereg volt 2003-ban, és az volt a lényege, hogy hátul volt egy állítócsavar, amivel előre-hátra tudta a versenyző mozgatni a nyerget. Oldalt volt egy fixáló kar, amit ha kinyitott a sportoló, akkor 17 mm mozgási tere volt a nyeregnek. Ezt arra fejlesztették ki, hogy a hegymeneteknél előrébb tudják tolni a nyerget, és jobban maguk alatt tudjanak pedálozni. De csak a saját nyeregcsövével volt használható, illetve az UCI szerintem nem engedélyezte, mert ugye van a szabály, hogy a nyereg nem lóghat túl a csapágyházon, és ez nem teljesült volna.
Itt egy nem túl jó kép:
A különféle kényelmi megoldások közé tartozik a pálcák többféle csatlakoztatása, mint pl. a Max Flite Trans Am esetében. Itt a pálca szinte oldalt csatlakozik a nyeregtesthez:
A Fizik K1 esetében a karbonlap széléig vitték ki a pálcákat, ezáltal is növelve a rugalmasságot. Érdemes megnézni a zselét, amit szinte nem is tart a helyén semmi, nagyon látványos megoldás. Pár éve 45000-ért árulták itt nálunk, azért az sem kis összeg, bár a technika benne van, az tény:
Másképpen rugalmas a Selle Italia SLC (az említett SLK karbon variációja) nyereg. Itt a nyeregtest két különálló részre oszlik:
Ennek a San Marco változata az SKN, aminél két „szárny” található hátul:
Nekem valahogy olyan érzésem volt, mintha állandóan csúsznék rajta valamilyen irányba. Egyszerűen nem éreztem azt, hogy megtart a nyereg. Az Ergon cég nyergén vajon mit éreznék? Azt, hogy nyeklik-nyaklik alattam:
Volt ilyen szárnyas nyereg régebben is, a Selle Bassano olyan 20 éve gyártotta le a Modulart:
Amik technikai megoldásként nagyon tetszenek, azok az egybeépített nyereg-nyeregcső kombinációk:
Már csak az 500 euró körüli árat kéne összekaparni, és már törhetném is el a 120 grammos karbondarabokat. De méretre lene szabva, mert az állítási lehetőség kimerül a föl-le mozgatásban. Ezekre szerintem azért van szükség, mert hihetetlen könnyűek, és a súlybajnok bringákhoz elengedhetetlenek. Itt jegyezném meg, hogy egy nyereg esetében a súly sokadlagos szempont számomra. Mert hiába 108 gramm a Token:
vagy a 81 grammos CX Zero:
ha kényelmetlen? Mert bizony az ilyen fullkarbon nyergek, nem a kényelmükről híresek, de egy időfutamon jók lehetnek. És nem is túl tartósak, mert egy sporttárs, aki számozott, titánmuffos karbon Casatin rója az utcákat, bizony eltört egy 76 grammos SLR C64-et:
Az illető olyan 50 kiló körüli lehet, közelebb van a 70 évhez, mint a hatvanhoz... A sima SLR-nek csak a 30%-a karbon, a Flite, Filante, SLK esetében pedig csak 10%. Talán nem véletlenül, mert a fullkarbon test túl merev. Persze van, akinek betonból van a segge, az egyik futárcég tulaja egy karbon Aspide:
nyergen, farmerben nyomja a városban... Nem lehet túl rugalmas:
Állítólag ez a Selle Italia műremek 30 gramm:
Hát, nem tudom... Bár a Becker nyerge meg 45 gramm, szóval akár még ülni is lehet rajta:
Ezzel a képpel (és a CX Zero-val) eljutottunk oda, hogy a nyeregtest maga volt a pálca. Az első ilyet tudomásom szerint a San Marco készítette 1995 körül, Integra néven:
Nem látszik nagyon, de ilyesmit kell elképzelni (azért az a Bertone design által tervezett „fúvókás” nyereg nagyon kemény!!!) AX-Lightness Phoenix:
A legújabb trend a hagyományos pálca nélküli nyergek. Talán az SDG volt az első, aki ilyet gyártott, I-Beam néven:
Most már a nagy cégek is rámozdultak a dologra: Selle Italia Monolink:
Mivel az SLR még így 10 év után is népszerű, ezért abból is készült ilyen típus:
Aztána Prologo Kite:
A BBB gyárt már közdarabot, amivel a hagyományos befogású nyeregcsőre lehet rögzíteni a monolink típusú nyerget, szóval lehet, hogy ez a jövő?
Egy időben vágyakoztam arra, hogy talán lenne egy kerékpárbolt, ahol van lehetőség a nyergek kipróbálására. Én ezt úgy képzelem el, hogy kiválasztom az adott nyerget, kifizetem, és megyek egy 100 km körüli próbakört. Ha nem jó, akkor visszaviszem, és a boltos visszafizeti a vételár 90%-át. (Természetesen hibátlan, sérülésmentes esetben! Így én sem dobok ki pénzt fölöslegesen, és az üzlet is jól jár, mert el tudja adni mégegyszer a terméket. Sokszor hallottam már, hogy „Ez a nyereg mindenkinek kényelmes, nyugodtan megveheted!” Persze, csak én nem a mindenki vagyok, mert mi van, ha mégsem jó? Ráadásul egy 28000.- forintos nyeregről volt szó, ami azért nem kis összeg.) Jó-jó, tudom, hogy ez csak álom, de azért lehetne ilyen üzlet...
Selle Italia Ferrari:
Akkoriban biztos nyert Schumacher, gondolom a Colnago csinált egy Ferrari bringát, arra kellett ez. A legnagyobb olasz cég hajlamos az érdekességekre.
Selle Italia Nighthawk (emlékszünk még az Ergon fejlesztésre?) és Spinnaker. Ezek 3-4 éve voltak a kiállítások újdonságai, akkoriban dolgozták ki a Monolink rendszert:
SLR Teknolgika:
Itt rátettek ugyan egy szivacsdarabot a karbonra, azonban mikor próbáltam, nyereg széle nyomott.
Ami számomra teljesen érthetetlen, az az SQ-Lab Easyset izéje:
Illetve a Steinbach Bike Rideball nevű mieze:
Ez pedig a miezt is űbereli:
A Rido cég „2” számú darabja talán egy tanyabájkon vagy városi gépen még jó is lehet, bár igen vastag az eleje:
Ezt pár éve bemutatták a balázsújságban, de akkor még csak a váz volt meg. Egy fehér, átlátszó szövetben volt lilás színű négyzethálós szerkezet, ha jól emlékszem. A Tune Potenz is érdekes darab, nem sok hely van rajta a mozgáshoz:
Nagyon tetszik a Prologo Choice nyerge, melynél gyakorlatilag cserélhető a test felső része:
Tehát nem kell aggódni bukásnál, illetve ha más színűre tervezzük át a bicaj kiegészítőit (mintha ez szempont lenne), elég csak a felső részt megvenni:
Ez a srác is Prologo nyerget használ, de a Scratch típust. Biztos attól olyan gyors:
Láttam ezeket kiállításon a Kellys bringákon, de önmagában nem forgalmazzák azt hiszem, csak valahol Veszprém környékén. Majd ha jön a jó idő, legurulok megnézni:)
Ami kimaradt, azok az utángyártott, illetve a saját márkanév alatt forgalmazott nyergek. A Pinarello Flite és Oktavia nyergeket gyártatott a Selle Italiával, MOst az SLR van soron:
Ernesto Colnago a San Marcóval volt jóban. Era Pro (és az Aspide Arrowhead):
régebben sűrűn előfordult saját név alatt:
Azonban a Rever attraktívabb, így azt rendeltek a San Marcótól :
A San Marco Arami átdolgozott változata, RXS Ti Air Flow néven:
és egy Pavé, amit Time Ultime névre kereszteltek:
Persze ezek jó dolgok, mert olcsóbban kapunk csúcskategóriás nyergeket, csak más néven. Nem úg, mint az utánzatok esetében... Fizik Arione nyeregből is van pár féle. Token:
Velo Arione és SLR:
Token Era:
USE Carbon Pro, ami majdnem SLR:
Azért az Alien nyeregcsövük nagyon finom kis darab! A BBB is utánoz némileg, SLR és Arione:
Aztán mivel a karbon mindent elbír, a végére legyen itt pár karboncsoda. Control Tech:
A Token 950C eléggé puritán - és persze kissé SLR:
Karbona (ezek élőben nagyon mutatósak, nem tudom, milyen lehet ülni rajtuk):
Prologo C. One (ugye komoly cégnek kell a fullkarbon cucc):
Ha sok a pénzünk, akkor itt a Selle Italia Gold nevű, 500 eurós alkotása. Nem biztos, hogy használni merném:
Ha nagyon sok a pénzünk, akkor a Preziosa, amire szükségünk van:
Mindössze 500 számozott darab készült belőle, Eddy Merckx tiszteletére. 190 gramm karbon-platina keveréket kapunk, ha hozzájutunk - és ha van 1200 eurónk.
Triatlonosoknak ajánlott kulacstartó:
és ez csak 400 euro :)
Aki már sajnos nincs köztünk, de a neve ilyen formában is fennmarad:
És aki visszatért:
Ennyi lett volna. Sok gyártó kimaradt, páran biztosan hiányoljátok a WTB, Ritchey, Specialized, Velo termékeit, de mivel ez egy szubjektív írás, és őket én nem szeretem, ezárt nem kerültek be, csak egy-két fotó erejéig:
Specialized:
Pár különlegesség a végére.
Iscaselle, ahol nem variáltak, félbevágták a hengert, bebőrözték, és íme:
Gipiemme Stealth:
A magnézium korszakában a San Marco bepróbálkozott a Magma nyereggel, hát, eléggé keménynek néz ki, bár az egy rugalmas anyag, ugye... Erich Zabellel reklámozták, de hát ő nem biztos, hogy ettől ment jól:
Annyit írok már a nyergekről, hogy az valósággal mantrának hat. San Marco Mantra:
Tanulság? Az nincs. De nagy általánosságban csak az a biztos, hogy, hogy ki kell próbálni a nyerget, mert az a tuti. De higyjétek el, érdemes próbálkozni, mert sokkal többet lehet hajtani egy jó nyeregben, mint egy nem megfelelőn! Itt nem számít a súly, sem az ár, mert ez esetben nem attól függ, hogy melyik jó nekünk. Keresgéljetek, ha tudtok.
Remélem, valaki megmutatja ezt az írást egy forgalmazónak, különösen a kipróbálásra vonatkozó részét... Hátha...
MINDENKI MENJEN EL A KIÁLLÍTÁSRA, MERT CSAK AKKOR VESZNEK KOMOLYAN A FORGALMAZÓK MINKET, HA LÁTJÁK, HOGY ÉRDEKLŐDÜNK!!!
És tessék sok embernek megkérdezni, hogy hol lehet kipróbálni egy-egy nyerget, ami felkeltette az érdeklődéseteket:)
Kérjük, írja meg véleményét:
Vélemény írására csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük. Amennyiben hozzá szeretne szólni a cikkhez, kérjük regisztráljon, és jelentkezzen be.